Kurotana - Meteor? Vagy más?

Tárgy: Kurotana - Meteor? Vagy más? Kedd Feb. 08, 2011 3:27 am

Üdvözlöm a résztvevőket!

Mindenkihez elér az újság, hogy valami belecsapódott Kurotana szigetébe. Nagy kárt nem okozott, legalábbis az elején. Bárki, aki odament megnézni, eltűnt. Emellett azt pletykálják, hogy a szigetlakók is megváltoztak, gyanakvóak és titkolózóak lettek az idegenekkel. Ez felettébb furcsa, hiszen a város vendégszeretetéről és szórakozónegyedéről volt híres. A két dolgot nem nehéz összefüggésbe hozni egymással, így akár jószándékból, akár nyereségvágyból, akár kalandvágyból induljatok a szigetre!

Röviden: a hírek hatására úgy érzitek, halaszthatatlanul meg kell látogatnotok a szigetet.

A sziget földrajza: amit kívülről láttok: erdő, erdő, és a változatosság kedvéért néhány alacsonyabb hegy.

Sorrend még nincs!

Tárgy: Re: Kurotana - Meteor? Vagy más? Kedd Feb. 15, 2011 9:27 am

Belekapaszkodva a hajó órából csüngő kötélre lassan felküzdöttem magam a fedélzetre, majd miután elterültem a fedélzetet borító puha gyepen, hangos lihegés közepette felnevettem. A partról még mindig hallottam a Hasumi törzs mérges kiáltásait, ám szerencsémre a vízbe már egyikük sem követet. A szigetre érkezésemkor kedves és vendégszerető lakosok fogadtak, ám amikor véletlenül az orromat követve egy illatos virágot találtam és szedtem belőle pár dugványt, hogy elhozzam a hajóra, kiderült, hogy az nem más mint a Kék Lótus, mely szent tárgyként tisztelnek. Mint kiderült a Kék Lótus a helyiek kitartását és elszántságát szimbolizálta, mely átsegítette őket a kannibalizmusról való leszokás nehézségein. A kannibalizmusról, mely hosszú-hosszú időn keresztül a hagyományaik fontos része volt. Persze egy kikötést tettek, melyben leszögezték, hogy csak azt eszik meg, aki a szent virágukhoz mer nyúlni. Ez lennék én... Az a szerencsés, aki közel harminc év elteltével először nyúlt a Kék Lótushoz. A falusiak persze mindent teli tábláztak a szigeten, és nagy betűkkel jelezték, hogy "A Kék Lótus megérintése TILOS és élve felfalást von maga után." Mindezek után hiába is próbáltam megmagyarázni nekik, hogy vak vagyok, majdnem a kondérjukban kötöttem ki. Mindig is tudtam hogy van humora a sorsnak, de mindig is jobban szerettem, ha azt nem rajtam prezentálja.
Lassan feltápászkodtam, majd a főárbochoz léptem és lehajolva a tövénél a puha földbe egy kicsi lyukat vájtam a kezemmel. Mindeközben a zsebemből előhalásztam a megtépázott kicsiny virágot, majd óvatosan a letettem és ráhúztam egy kevés földet. A szigeten eltöltött időből ítélve nemsokkal napfelkelte előtt lehetett, ám miután a virágot elültettem, az pillanatok alatt megerősödött és édeskés illatával az egész hajót átölelte.
~ Tehát még fent van az égen a hold. - állapítottam meg, majd felálltam és miközben gyengéden az árbocra támaszkodtam hangosan megszólaltam.
- Lilith, indulunk! - szóltam, mire a hajót beszövő gyökerek megfeszültek, a vitorla kioldódott és komótosan megindult, hogy maga mögött hagyja a szigetet. - A helyiek meséltek egy közeli szigetről, melybe nem rég egy meteor csapódott. Tudom, hogy nem tudom előre meghatározni, hogy melyik is lesz a következő sziget, de ha úgy hozza a sors szívesen körbe szimatolnék arra.

Ekkor még nem tudtam, de a sors furcsa játékának köszönhetően másnap Kurotana szigetéhez érkeztünk. Nem messze a parttól megálltunk, én pedig úszva léptem ki a szigetre. Pálcámat kéznél tartva megindultam az ismeretlen szigeten.

Tárgy: Re: Kurotana - Meteor? Vagy más? Hétf. Márc. 07, 2011 8:30 pm

Mivel Ryushi bejelentette távollétét, nélküle folytatjuk a játékot - egyelőre, addig NJK-ként kezeljük.

Owen Naomi: Neked az első estéig kell eljutnod, hasonló felállással, mint a többiek. Tehát: idejutás, akármilyen időpontban, és ugyanennél az esténél legyél, mint a többiek!

Balthazar Lobos: Te is egy városba érsz. Belső látásodnak köszönhetően szinte tapintani tudod azt a hangulatot, amelyet Roy is érez, nevezetesen azt, hogy nem szívesen látott vendég vagy itt. Mint Roy, a kikötőben találhatsz menedékre. Neked is el kell töltened estig az időt!

Posztotok ott érjen véget, hogy az est leszálltával furcsa, vörös fényt (avagy annak "érzetét") észlelitek a sziget közepe felől! A jelenség néhány perc alatt eltűnik.

Utólagosan Dead Shadorick is csatlakozik a csapathoz. Feladat:
Hasonló módon, mint a többiek, te is kikötsz a szigeten, épp napszálltakor, a város mellett (előtte persze meg kell tudnod, hogy miért jutottál ide). A tengerről láthatod a ragyogást, ami a sziget belsejéből árad, mint a többiek, és mivel a házak nem takarják el a kilátást, láthatod, ahogy a szigetről mindenhonnan madarak szállnak fel - furcsa módon egy óriási példány is. Azt nem tudod kivenni, mifajta, de jóval nagyobbnak tűnik egy embernél. A madarak csak akkor nyugszanak meg, amikor eltűnik a vörös fény. Amikor rákérdezel ennek okára a lakosoktól (amennyiben rákérdezel és szeretném, ha ezt tennéd), az emberek megpróbálnak meggyőzni arról, hogy csak képzelődsz, te pedig jobbnak látod, ha távozol a városkából.

Tárgy: Re: Kurotana - Meteor? Vagy más? Szer. Márc. 09, 2011 5:00 am

Nemrég egy szigeten szereztem be egy újságot. A helyen természetesen munka ürügyén voltam, ám arra is akadt időm, hogy ezt a „kincset” megszerezzem. Igazából semmi különleges nem volt benne, ahogy a többi, úgy ez is csak néhány papírlapból állt. Ám az információ, amit tartalmaz, rendkívül hasznos volt. Nemrégiben egy ismeretlen tárgy zuhant a „Kurotana” nevű szigetre, a lakók állítólag gyökeresen megváltoztak. A különleges dolog talán más dolgokra is képes, ki tudja, talán képes lenne számomra életcélt vagy esetleg erőt adni. Ezért tartok most a cikkben említett sziget felé, teljes sebességgel.
Az enyhe szél a hajamba tép, én pedig néhány percenként rápillantok az iránytűmre, amelyet az előző szigeten szereztem. A legtöbb ember úgy véli, hogy fő az óvatosság és hogy a tenger gonosz és veszélyes. Sajnos már nekem is meg kellett tapasztalnom, milyen gonosz is tud lenni a tenger, ám koránt sem félek tőle. Elég hosszú utat tudok magam mögött, amikor végre egy pontszerű dolgot pillantok meg. Távcsövembe pillantva a célszigetet pillantom meg. Mikor már elég közel érek, hogy szabad szemmel is meg bírjam figyelni a szigetet, érdekes dolog történik.
A sziget közepéből vörös fény árad, mely után madarak szállnak fel az égbe. Önmagában a fény is meglepő volt, nem csak a sok madár, amikor pedig megpillantottam egy hatalmas ember méretű madarat nem hittem a szememnek. Végül rájöttem, hogy magamat már csak nem verem át, így bízta a szememben és megbarátkoztam a gondolattal, hogy bizony ez a hatalmas madár is létezik. A madarak egész addig rajzanak, amíg el nem tűnik a vörös fény. Mikor azonban az eltűnik, az összes szárnyas eltűnik, még a csodálatomat kivívó hatalmas teremtmény is.
A hajómat immár nem csak a szél hajtotta, hanem az én kíváncsiságom is. Az igazság az, hogy eddig még soha nem voltam kíváncsi, talán a napilapban említett ominózus dolog tehet a hirtelen kíváncsiságomról is. Végül is, egy egész várost kiforgatott személyiséget illetően, akkor egy hozzám hasonló gyenge jellemű embert, miért ne bírt volna egy kicsit megváltoztatni. Egyre közelebb és közelebb érek a szigethez és végül ki is kötöm. Miután hajómat biztonságban tudom, a tenger haragjától, rögtön elindulok a városba.
Az utcákon haladva az emberek arcát figyeltem egy olyat kerestem, amelyen azt lehetett látni, hogy beszélni fog, ha kérdezem. Ám, ahogy az újságban is meg volt írva, a lakók gorombák voltak és nem láttak szívesen. Tekintetükön éreztem, hogy nyűgnek tartanak. Végül úgy döntöttem, nem várok tovább, leszólítok valakit. Egy kissé borostás állú, rövid sötét hajú alakot szólítottam le, akinek, egy minden valószínség szerint szeszt tartalmazó laposüveg volt a jobb kezében. Bár valószínűnek tartottam, hogy felesleges, mégis próbáltam illedelmes lenni.
- Elnézést! – Szóltam az úrnak, aki erre üveges tekintetét rám vetette. Mielőtt folytathattam volna a mondandómat ő közbe vágott.
- Mi va’ öcsi!? – Szájából áradó leheletén éreztem az alkoholt, á nem hagytam, hogy a tömény szag visszatartson, így folytattam a mondandómat.
- Arra volnék kíváncsi, mi volt az vörös fény? – A férfi először meglepődött, majd gyors választ adott.
- Milyen fény? Nem is volt semmiféle fény! Kölyök, csak nm ittál többet a kelleténél? – Szavai megleptek, gazából nem akartam hinni neki, ezért, inkább megpróbáltam emlékeztetni a dologra.
-Tudja az a vörös fény a sziget közepéből! Olyan nagy volt, hogy biztos vagyok benne, hogy bárhonnét lehetett látni a szigeten! – Éppen, hogy befejeztem ő már megint csak tagadott.
- Nem volt semmiféle fény! Legközelebb ne igyál annyit, oké, taknyos? Ha nem bírod a piát, ne vedelj! – Mivel eléggé meggyőzhetetlennek tűnt a tag, így inkább elköszöntem tőle és kerestem egy kevésbé illuminált embert. Hamar találtam is egy megfelelő hölgyet. Abban reménykedtem, hogy ő talán már csak egy jó pletyka kedvéért is beszélne a dologról, ám nem, álltása szerint ő sem látta a fényt. Több embert is kikérdeztem, ám egyik se látta a fényt. Először arra gondoltam, hogy esetleg mindannyian vakok, aztán rájöttem, hogy engem láttak, így ezt az eshetőséget kizártam. Aztán az is eszembe jutott, hogy talán ez is az a fura dolog hatása lehet. Végül, jobbnak láttam távozni a városból.