Leviathan Haditengerészeti csatahajó.

Másnap, az előléptetési ceremónia után, apa keresett meg a szobámban.
-Gratulálok a kinevezésedhez, annyira büszke vagyok rád. Kár, hogy édesanyád ezt nem érhette meg.
- Igen – Feleltem szomorúan.
- Gyere velem. Lenne egy meglepetésem a számodra.
- Miféle meglepetés? – kérdeztem tőle kíváncsian
- Majd meglátod. – Mondta mosolyogva és elindult, én pedig követtem.
- Mint azt már tudod az új rangodhoz saját hajó és legénység is jár. – Kezdett neki miközben a folyósokon sétáltunk.
- Ez lenne a meglepetés?
- Mindjárt megtudod- Aztán belépett egy ajtón, ami a hangárba vezetett.
- Íme, az új hajód és a hozzá tartózó legénység. – Mutatott egy hajóra, ami a szokásostól eltérően vörös Szinű volt, amit égszínkék csíkok díszítették, az orr szobor pedig egy tengercsászár fejet mintázott.
- Felszerelésében nem sokban tér el egy átlagos tengerészeti a hajótól, de ha jól emlékszem kicsinek ilyennek képzelted el a kalózhajód.
- Hihetetlen, hogy emlékszel rá!
- Nehéz lenne elfelejteni, még mindig ott cseng a fülemben anyád ordítása, amit azért a rajzért kaptál. Remélem, tetszik?
- Nagyon is. Köszönöm.
- Használd egészséggel. De nekem most mennem, még van néhány elintézni valóm. – Aztán intett egyet és otthagyott.